Tűztorony

hírportál nem csak tűzoltóknak, avagy rálátás a világ(uk)ra

Wednesday
Jun 28th

Új tipusú nukleáris reaktorok elterjedésének biztonsági kockázata

Email Nyomtat
A napokban több hír is a nukleáris reaktorok számának várható növekedéséről szólt. A folyamatot az olaj tartósan magas ára generálta, hiszen a reaktorokban termelt áram megfelelő elővigyázatosság mellett kevésbé terheli a környezetet, mint az olajipar. Franciaországban már épül a harmadik generációs atomerőmű, de már fejlesztik a negyedik generációs reaktorokat is. Az alábbi írásomban arra keresek választ, hogy mekkora biztonsági kockázatnövekedést jelent a kisebb negyedik generációs atomerőművek elterjedése. Az amerikai kormány vezetőinek tervei szerint új kisteljesítményű reaktorokat telepítenek a nukleáris energiát nem használó országokban, annak ellenére, hogy igen erős a félelem a biztonsági és a radioaktív anyagok nemkívánatos elterjedésének kockázata miatt. A Bush-adminisztráció a 2009-es költségvetésben 20 millió dollárt tervez arra, hogy az Amerikai Energiaügyek Minisztériuma megtervezze az új 250-500 megaWatt-os reaktorokat. Az új reaktortelepítés egyébként a Globális Nukleáris Energia Együttműködés (GNEP) része, amelynek célja a nukleáris atomerőművek biztonságos elterjesztése a világban. A GNEP törekvése, hogy a nukleáris energiatermelés növelése mellett a radiológiai fegyverek száma ne növekedhessen.

A költségvetési pénz kijelölése az első jelentős kötelezettségvállalás, amióta Bush elnök 2006 februárjában bejelentette a GNEP programot. A GNEP, amelynek 21 ország a tagja bízik abban, hogy az első reaktorok építése 2015-re elkezdődik, így azon országok is nukleáris energiát termelhetnek, ahol eddig nem volt rá lehetőség.

A program támogatói szerint ez az egyetlen biztonságos útja a nukleáris energia elterjedésének. A világ energiaigénye 2030-ra a jelenlegi felhasználáshoz képest 50%-al fog növekedni; míg a fejlődő országokban ez a növekedés elérheti a 70%-ot. Daniel Ingersoll a GNEP és az Amerikai Energiaügyek Minisztériumán Oak Ridge-i Nemzeti Laboratóriumának munkatársa szerint a fejlődő országok minden lehetséges eszközt meg fognak ragadni energiaigényük biztosítására. Ingersoll álláspontja szerint jobb, ha a fosszilis üzemanyagok helyett a nukleáris energiát választják, hiszen a megújuló erőforrások önmagukban nem tudják ezeket az óriási energiaszükségleteket kielégíteni.

Azon államok, melyek nukleáris kapacitásokkal rendelkeznek a fűtőanyag felhasználását követően pihentetik az elhasznált fűtőelemeket, hogy újra feldolgozzák azokat. Az újrahasznosítással azt kívánják elérni, hogy minél kevesebb radioaktív fűtőelem kerüljön hulladéktárolókba.
A negyedik generációs atomerőművek fejlesztése során már nem a ma általános nyílt üzemanyagciklust veszik alapul, hanem zárt ciklusban gondolkoznak. Ez két alapvető előnnyel jár: egyrészt az uránkincs jobb kihasználására vezet, másrészt megkönnyíti a kiégett fűtőelemek kezelését. A zárt ciklus azt jelenti, hogy a kiégett fűtőelemeket nem tárolják közép és hosszú távon (rövid távon technológiai okokból szükséges), hanem visszatáplálják az energiatermelő folyamatba. A zárt ciklusban a keletkező hulladékok mennyisége csökken, és a katonai felhasználás kizárása is könnyebb.

A negyedik generációs reaktorok fejlesztésének legígéretesebb kezdeményezése a olvadéksós módszer alkalmazása, melyből az Egyesült Államokban már működött egy. Fejlesztése azonban az újrafeldolgozási igények csökkenése folytán abbamaradt. E reaktortípus fejlesztésén egy ideje dolgoznak már Oroszországban is. Az olvadtsós reaktorok - ha a kívánalmaknak megfelelőre sikerül fejleszteni azokat - jelentős szerepet játszhatnak a kiégett üzemanyag legkellemetlenebb alkotóelemeinek (a plutónium és a többi transzurán elem) békés megsemmisítésében.

A reaktor blokkméretével az erőmű gazdaságossága arányosan nő, így az idők során egyre nagyobb blokkokat építettek. Említettem, hogy a harmadik generációban már 1600 MW villamos teljesítményt is sikerült elérni. Azonban a villamosenergia- hálózat biztonsága szempontjából nem szerencsés túlságosan nagy blokkokat üzemeltetni, mert ilyen esetekben egy-egy blokk kiesése (ami még nagy üzembiztonság esetében sem zárható ki) túlságosan nagy zavart okoz. A kis és a fejletlen országok igénye tehát a relatíve kis teljesítményű (150-300 MW) blokkok üzemeltetése.

Mi a helyzet Magyarországon? Tekintettel arra, hogy a közeljövőben senki sem tervezi hazánkban atomerőmű építését, ha épül új erőmű valaha, akkor az feltehetően negyedik generációs lesz. Az ezzel kapcsolatos döntés ma még nem aktuális.
 

Népszerű

Társlapunk a tűzoltóságok.eu

Tűzoltóságok, tűzcsapok, tüzes témák
  • Tűzoltó style / Gangnam style
    Ezek az amerikai tűzoltók a jó és nemes ügy érdekében sok mindenre hajlandóak. Ez esetben a koreaiak legújabb világhíres zenéjére adnak elő egy kis műsort....
  • Kis pozsonyi kitekintés
    Az alábbi képeket és a kísérő szöveget Beier Balázstól kaptuk. A leírás teljes egészében Balázs keze munkája: “Pozsony egyes állomása nem messze a buszpályaudvartól helyezkedik el....
  • Önkéntes Tűzoltóság Altenmarktban
    Hosszabb idő után jelentkezem ismét új bejegyzéssel. Ezúttal az ausztriai Altenmarkt tűzoltóinak szertárát fényképeztem körbe. Ja, hogy hol is van ez? Ez a szertár a...
  • Tűzoltóhajó Passauban
    Az alábbi képek a passaui önkéntes tűzoltók tűzoltóhajóját mutatják. Természetesen a mi Szent Flórián tűzoltóhajónkkal össze sem lehet hasonlítani, de Passau ugye mégiscsak kisebb város...
  • Szent Flórián napja, május 4.
    Kedves Tűzoltó Kollégák! Ismét elérkezett a május, vele a hónap elején Szent Flórián Napja. Emlékezzünk a hősre és az azóta született hőseinkre, s ünnepeljük együtt a...

Keresés a toronyból

  • Keresés
  • Ajánlott linkek