Tűztorony

hírportál nem csak tűzoltóknak, avagy rálátás a világ(uk)ra

Thursday
Jul 18th

Hogyan gyullad meg a fa?

Email Nyomtat
Nap mint nap találkozhatunk a gyulladással, égéssel  mint fizikai, kémiai folyamattal, de vajon tisztában vagyunk-e a gyulladáskor lejátszódó folyamatokkal? Hogyan befolyásolja a fa nedvességtartalma a gyuladási folyamatot, és mi köze van ezeknek az erdőtűzhöz? A továbbiakban ezekre próbálunk meg választ keresni.
A gyulladási folyamat első fázisa a hőmérséklet növekedése és a fa nedvességtartalmának (víz) párolgása. A környezeti hőmérséklet emelkedése a levegőn keresztül hat a fára annak a felületére és bizonyos mélységben a belső rostokra is. Amint a fa felületének hőmérséklete eléri a 100 C fokot a fában lévő víz forrni kezd és párologni. Ameddig a fa tartalmaz vizet az megóvja a fa rostjait a további jelentősebb hőmérséklet emelkedéstől, hiszen a párolgás hőelvonással jár. A gyulladás előtt a víznek távoznia kell a fa belsejéből. Ez az oka annak, hogy a magas nedvességtartalmú fa nehezen gyullad meg.
A további hőközlés indítja meg a hőbomlást, amely során a fából szerves gőzök távoznak és faszén keletkezik. Ezek az illékony gázok, gőzök már gyúlékonyak és elégve további hőt termelnek. A fa felületi hőmérséklete 100 C fok fölé emelkedik, és kb. 204 C foknál a karbolsavban bővelkedő gázok széndioxidot, szénmonoxidot, hangyasavat és ecetsavat eredményeznek. Jóllehet a keletkezett éghető gőzök, gázok a gyulladás első fázisában keletkeznek, de addig nem gyulladnak meg amíg a gyulladási hőmérsékletre nem hevültek.
A folyamat második fázisában a hőmérséklet 427 C fok és 482 C fok közé emelkedik. Ez már a hőtermelő fázis, ahol két hőmérsékleti szintet különböztetünk meg. Az első kb. 280 C foknál kezdődik és jellemzően sok tökéletlen égéstermék (elégetlen anyag) mint metán, metanol és még több sav, vízpára és széndioxid keletkezik.
Az előbbiekben leírtak alapján az erdőtüzeknél meghatározó fontossággal bír az éghető anyag (fa) nedvességtartalma, amely a tűz terjedésére nagy kihatással bír. Ez az oka annak, hogy a nagy erdő és vegetáció tüzek mindig az aszályos időszakban pusztítanak.
A mellékelt videón látható, hogy a baloldali ágak (kb. 40%-os nedvességtartalommal) szinte egyáltalán nem gyulladnak meg, amíg a jobb oldaliak (kiszáradt fa) könnyen begyulladnak.

Karsa Róbert

 

Népszerű

Társlapunk a tűzoltóságok.eu

Keresés a toronyból

  • Keresés
  • Ajánlott linkek