
{mosthumbviewer: http://baranya.katasztrofavedelem.hu/files/UserFiles/Image/vizszennyezes/Water_pollution.jpg, http://baranya.katasztrofavedelem.hu/files/UserFiles/Image/vizszennyezes/thumb.jpg, A title of a picture, right}
A vízben oldott vegyületek, elemek egymással kölcsönhatásban vannak (antagonisták - ellentétes hatásúak, és/vagy szinergisták - egymás hatását erősítik). Így az elemek élettani hatása csak ezek alapján ítélhető meg.
Az ivóvíz nyomelemei több szervre és szervrendszerre hatnak. A máj a mikroelemek gyűjtőhelye, a máj funkcionális tevékenysége révén a nyomelemek hatását befolyásolja. A réz és vas a májban halmozódik. A szelén kis mennyisége májvédő, nagyobb dózisa májkárosító.
A vesében a cink és réz jellegzetes elváltozásokat okoz, amelyet a kalcium, kadmium és foszfor befolyásol.
A központi idegrendszer károsodásában szerepet játszik a bór. Az érelmeszesedésben, a koleszterin anyagcserében fontos szerepet játszik a vanádium, a kalcium, a magnézium és antagonistái.
A csontosodásban és fogszuvasodásban a vanádium, fluor és foszfor szerepe ismert. Az antagonisták, mint a szelén, ólom és a stroncium gátolják a csontképződést és elősegítik a caries (szuvasodás) kialakulását.
A rosszindulatú daganatok kialakulásában szerepet játszó cink és arzén hatását ellensúlyozhatja a magnézium, foszfor és réz. A vérképzésben résztvevő kobalt, mangán, réz és vas hatását ellensúlyozhatja a kalcium, molibdén és kadmium.

A fentiek miatt, ha a nitrát koncentráció meghaladja a 40 mg/l értéket, akkor a vizet csecsemők ételének vagy italának készítéséhez tilos felhasználni. A nitrát a felnőttekre is veszélyes, ugyanis emésztőrendszeri rákos megbetegedést okozhat. Korábban az alföldi megyékben gondot okozott a mélységi vizekben levő geológiai eredetű arzén, de ez a probléma a Maros hordalékkúpról történő átvezetéssel megoldódott.
A mikroszennyezők körébe azok a szennyező anyagok tartoznak, amelyek közegészségügyi szempontból igen kis mennyiségben is károsak, és amelyek az alkalmazott tisztítás-technológiákkal nehezen vagy csak kis részben távolíthatók el. Ezek azon túl, hogy a víz orgonoleptikus (íz és szag) tulajdonságait rontják, általában mérgező és rákkeltő hatásúak. Ezek közül a vas, mangán és a cink elsősorban ízrontó, a higany, az ólom és a kadmium toxikus hatású.
A mérgező hatás érvényesülését a szinergizmus is befolyásolja (szinergizmusról akkor beszélhetünk, ha a szervezetben jelen lévő két szer vagy vegyület egymás hatásidejét, vagy hatáserősségét erősíti). A higany szennyezés irreverzibilis elváltozást okoz a szervezetben (pl, az agyban), de károsan hat a hallásra, látásra és a mozgásra is. A mérgező nehézfémek idegrendszeri károsodást, keringési és emésztőszeri megbetegedéseket, bőrelváltozásokat, csontrendszeri károsodást okoznak, de előfordulnak mutagén és karcinogén hatások is.
A különböző kőolajszármazékok már kisebb koncentrációban mérgező és ízrontó hatásúak lehetnek, az aromás szénhidrogének karcinogén (rákkeltő) hatásuk miatt említésre méltók. A szerves szintetikus tisztítószerek emulgeáló hatásuk (emulgeál: két egymásban nem oldódó anyag látszólag egynemű elegyének létrehozása) miatt akadályozzák a víz tisztítási technológiája során az egyéb szennyező anyagok kicsapódását. A klórozott szénhidrogének igen lassan bomlanak, és ugyanakkor folyamatos akkumulálódásuk miatt jelentenek veszélyt.
Megemlíthető az ivóvíz radioaktív anyagokkal szennyezettsége, azonban az ivóvízzel a szervezetbe jutó radioaktív anyagok mennyisége nagyságrenddel kisebb, mint a táplálék útján a szervezetbe kerülő anyagok mennyisége.
Az ivóvízellátással kapcsolatban régebben a víz útján terjedő fertőzések (vérhas, hastífusz, kolera, bélhurutok, fertőző májgyulladás, gyermekbénulás) okoztak problémát. A korábbi baktérium okozta járványokat újabban a vírusok okozta fertőzések váltják fel. A természetes vizek ivóvíz céljára történő felhasználása a használat előtti fertőtlenítéssel tehető baktérium és vírusmentessé. Magyarországon a legtöbb vízi eredetű járványt az egyedi vízellátási rendszerek fertőződése okozza, de a legtöbb megbetegedés a közüzemi vízellátásból származik.